UTA-004

 Pánikra több dolog is szolgáltathatna okot, de most éppen kettőre gondolok, és ezen a kettőn kívül, plusz az ebéd, nem is sok minden történt ma (és nem is valószínű, hogy fog). Kezdem a legrövidebbel: ebéd csirkemell volt + Paholaisen kastike. Ez azt jelenti, hogy az ördög mártása. :) Angolra úgy fordították, hogy red pepper. Oké, és az mi? (Nem olyan) Hosszas kutatás után rájöttem, hogy a red pepper az a Cayenne pepper, azaz a chili paprika őrleménye, amit magyarul Cayenne-i borsnak nevezünk, fasza. :D Ennek ellenére nem volt egy csípős dolog, ehető. Na, mégse volt annyira rövid, mint képzeltem, akkor most a pánikokról: reggel nem volt net, szerencsére csak egy óráig (illetve nem tudom, meddig, mert én 10-kor keltem, és 11-től már volt - ebből következik, hogy megint ellógtam a nyelvtöris órát - bűntudat és sóhaj, pedig egész értelmes időben, már 1-kor lefeküdtem), ami viszont nem szimpi, hogy mikor hazajöttem kajából, akkor se volt net, és csak most jött vissza, szóval minimum 2-3 óráig nem volt. Reméljük, most már nem megy el, mert a tanuláshoz se árt. Ad 2 pánik fronton: rájöttem, hogy egy hét múlva ilyenkor le kell adni az irodalmas beadandókat - oké, hogy ma mindenképpen el akartam kezdeni, és az lett volna soron, de Bori azt írta annó, hogy 16-án kell leadni (ez a legjobb), a nő meg a tematikában azt, hogy 20. 10-én vizsga finnből, szóval annyira nem örülök ennek a 9-ének, de igyekszem. Már el is kezdtem írni a beadandót Az ismeretlen katonából (és tök zsír, megtudtam, hogy Väinö Linna, aki írta a könyvet 18 éves korától itt lakott Tamperében, és a Finlayson gyárban dolgozott - máris tisztult a kép, hogy miért pont róla nevezték el az egyetemi könyvtárat :D).