Igen. Miután lelőttem múltkor az első nap az iskolában-t, új szlogen kellett, bár nem vagyok Vackor (szívesen lennék, mert őt mindenki [?] szereti :D), és éppenhogy az utolsó osztályt járom (mondjuk, itt pont nem). Lényegtelen. Szóval megízleltem a finn felsőoktatást - és okádnom kellett: félig magamtól. 2 órám volt: az egyik, a finn nyelvóra, túl könnyű nekem, a másik, a finn irodalom, túl nehéz. Bár, ha jobban belegondolok, háromnegyedig magamtól, mert ez nem hivatalos nyelvóra, hanem ingyenes nyelvoktatás cserediákoknak, szóval nagyrészünk nem finn szakos. Akad félig finn szakos is, Katka. Bár ő alattam jár, szóval ki tudja? Lehet, hogy én vagyok a legtapasztaltabb ott, legalábbis annak kéne lennem (mert Katka végülis baltisztikát tanul), de egy órából, sajnos, nem jött le, ki milyen szinten van (!). Én azt hittem, hogy az egész óra bemutatkozás lesz - "jó" szokásom szerint már előre rettegtem, és paráztam, hogy majd kivágnak a kurzusról, mert béna vagyok. Már akkor gyanút foghattam volna, amikor a folyosón vártuk, hogy bemehessünk a terembe, és bár tudták, hogy finn órára várunk, mégis angolul meg németül dumáltak. Szerintem durva. Bár igen, valaki, gondolom, csak hobbiból jár, meg a túlélésért. Szóval nem bemutatkozás volt, hanem sok felesleges meg pár nem felesleges infó. A nagy része, hogy hány kredit, mikor és hol van az óra, hány órát kell tanulni otthon (khm), mind fenn van neten, meg kaptunk erről egy külön füzetet is orientációs héten, bár igen, nem mindenki volt ott. De akkor is: a XXI. században élünk, használjuk már a csodálatos internetet! Ahogy ezt leírom, lehet, hogy vannak rossz sorsú társaink, akik nem részesülhetnek a zseniális internet adta örömökben. Egy másodperces néma csenddel tisztelegjünk előttük ----------------------

Amúgy nagyon furcsán beszélt a bácsi, szerintem visszafogta magát, próbált nagyon lassan, tagoltan. Az óra nagy részében az igetípusokat ismételtük, azt hittem, tökön szúrom magam, ugyanis ez 1. féléves tananyag (nálunk otthon legalábbis), ez meg elvileg 5. féléveseknek szól. Más kérdés, hogy én már 8. féléves vagyok, illetve kéne lennem finn tudásomat illetően. Aztán volt egy pici dohányzásos szöveg, nagyon egyszerű. Kérdéseket tett fel utána Heikki (a tanár), és baromira nem értette a csoport nagy része. Ilyenek voltak, hogy minden 5. finn dohányzik. Heikki: hány százaléka dohányzik a finneknek? ... És a végén, szerintem azért, mert volt még viszonylag sok, nemtommennyi, mondjuk 10-20 perc az órából, bemutatkozás, jaaah. Alapinfó kimaradt, majdnem 30-an vagyunk... Úgyhogy nem itt fogok megtanulni finnül. Oké, hogy van konkrétan beszédes óra is, de arra nem tudok járni, mert a nyomorult észt üti, amire meg kötelező... :( Szóval rám nem került sor. Aztán irodalom óra, ahol szembesültem azzal, hol kéne tartanom. Pacák tartott órát a kapitalizmus megjelenéséről a kortárs finn irodalomban. És így értegettem dolgokat, szavakat, mondatokat, de olyan szinten nem állt össze egy egésszé, hogy az kudarc. Le kéne adnom ezt az órát, mert nem fogom tudni teljesíteni. Otthon ebben az egy évben, amikor finnül mentek az órák, vagy kaptunk szakirodalmat, amiből készülhettünk, vagy handoutot. Itt semmi. Nem is vagyok hozzászokva, de szerintem nehéz is. Emlékszem, előző félévben együtt voltunk a felsőbbévesekkel egy órán. Kubínyi tartott előadást finnül szociolingvisztikán, és kérte a a "nagyokat", hogy fordítsák le, mit mondott, és még nekik is olyan alap tárgyi tévedéseik voltak, hogy a következő órától már kaptunk handoutot. :) Szóval nem gondolom, hogy egy értéktelen szar vagyok, de... majdnem. :) Az a problematikus mindebben, hogy én hivatalosan, bár fogalmam sincs, miért, mert én nem akartam, az irodalom tanszékhez tartozom, és ez az egyetlen irodalmas óra, amit felvettem, ha ezt is leadom... gondolom, az gáz, és nem is biztos, hogy lehet. Úgyhogy szerintem csütörtökön írok Kubínyinak, hogy leadhatom-e. De, gondolom, nem lesz elragadtatva... A minimum az, hogy szégyent hozok a tanszékre... De, vidámabb téma: a napi kulináris kalauz (csak az alliteráció kedvéért): chilis hal volt az ebéd, szerencsére nem éreztem a chilit. :) Eredetileg spenótot akartam enni, mert lett volna hozzá Karjalanpiirakka (Karjala a finn "Erdély", az orosz határon átnyúlik). Az oroszok pirognak mondják, én is így nevezem magamban, mert rövidebb, nem vagyok igazi finn szakos. Szóval ez a pirog... Hát, szótár szerint süteményt jelent meg pitét, meg egy csomó mindent. Van édes változata is, múltkor láttam Lidlben, majd lehet, kipróbálom. :) De ez a karjalai ez sós, és rizskása van belül, múltkor kóstoltam Ahyoungét, és nagyon bejött, szívesen megkóstoltam volna a menzait, de NEM TALÁLTAM MEG. Brutál. Pedig még azt is tudom, hogy néz ki. Aztán ki tudja, lehet, hogy bele volt téve a spenótba, de úgy nem kell, köszi. :) Tegnap meg korvapuustit ettem, nyam. :)