Tegnap nem csináltam egész nap semmit azon kívül, hogy voltam benn menzán kajálni, eléggé rossz kedvem volt. Amúgy makkarastroganoff volt (makkara = kolbászt jelent elvileg, de inkább ilyen krinolinszerű valami volt szószban). Ma sem megyek sehová szerintem, mert csak 13 fok van, és borús-esős. Majd holnap tervezek egy múzeumot. Ma is csak menzán voltam, és rohadt sokan voltak! Illetve annyira sokan nem voltak, csak hosszú volt a sor, mert ilyenkor csak egy működik a kettőből. Ahhoz képest voltak sokan, hogy múltkor alig pár lézengő ritter akadt, azok között is sok családos volt kisgyerekkel, most meg mindent elözönlöttek a diákok, erasmusosok-finnek egyaránt. Ma meg nem tudom, mi volt a kaja, mert becsapás. Csak az volt kiírva az étlapra, hogy sertésfilé. Pedig nagyon fáintos volt! Nem azt mondom, hogy ez életem legjobb eledele, de szívesen enném otthon is néha-néha. :) De nem fogom, mert jaj. Szóval volt rajta prézli, és talán valami extrém sajt, meg zöldségek, talán hagyma is. Tragikomikus. Pedig én kevés kaját szeretek, jó lett volna eggyel több, ráadásul húsoooos. Azt keveset eszem amúgy is. Na, mindegy, ez van. Barna rizs volt hozzá. Amiről ma megtanultam, hogy ugyanaz, mint a fehér, csak több réteg van rajta. :) Szobatársam éppen finn szokás szerint elment gombászni. Kérdeztem, hogy ért-e a gombákhoz. Közölte, hogy nem. Merész. Mindig szoktuk egymást kérdezni, hogy kérünk-e a másik kajájából, de most asszem nem fogok kérni. :) Na: Nägemist (remélem, így van).